Magyarország gyorsabban melegszik, mint amit a modellek mutatnak.

Feiler József a European Climate Foundation (ECF) délkelet-európai és magyarországi igazgatója. 2016 óta tizenkét ország energetikai és éghajlatpolitikai átállását támogató programokat irányít, munkájának ma kiemelt területei az éghajlatváltozás biztonságpolitikai következményei és a stratégiai előrejelzés. Pályáját a magyar klímapolitika intézményeinek felépítésével kezdte. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium klímapolitikai osztályának vezetőjeként 2003 és 2008 között csapatával bevezette Magyarországon az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert. Ugyanebben az időszakban felépítette a Zöld Beruházási Rendszert, és kidolgozta a 2025-ig szóló nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. Az ENSZ klímatárgyalásain a magyar delegációt vezette, 2006–2007-ben pedig az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Végrehajtási Testületének (SBI) alelnöke volt, emellett a keretegyezmény szakpolitikákra és intézkedésekre szakosodott felülvizsgálati szakértője. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikai főosztályvezetőjeként irányította a 2011-es magyar uniós elnökség éghajlatpolitikai munkáját, később a ciprusi, a litván és a görög elnökség tanácsadója volt. Uniós csatlakozási programokban hét nyugat-balkáni ország és Törökország klímapolitikáját segítette, többek között Albánia és Montenegró párizsi vállalásának előkészítésében. Történész és régész (ELTE), mesterfokozatot szerzett környezettudományból (CEU) és nemzetközi kapcsolatokból (Columbia University).

Nemes Csaba meteorológus, az ELTE-n végzett és ott szerzett doktori fokozatot. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál kezdte pályáját, ahol az Éghajlati Tájékoztató Osztályt vezette. Az elmúlt három és fél évtizedben a környezetvédelemért, az éghajlatpolitikáért, a fejlesztéspolitikáért és az energetikáért felelős állami intézményekben töltött be vezetői és szakértői posztokat. Legutóbb a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője volt. A környezetvédelmi tárca főosztályvezetőjeként felügyelte az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elkészítését és a kibocsátáskereskedelmi rendszer hazai bevezetését. Éveken át képviselte Magyarországot az ENSZ fenntarthatósági fórumain és az OECD környezetpolitikai testületeiben. Több tucat tudományos és több száz ismeretterjesztő cikk, valamint könyvek és könyvfejezetek szerzője. A L’Harmattan Kiadó „Környezet és társadalom – XXI. századi forgatókönyvek” című sorozatának szerkesztője. Munkáját a Környezetünkért díjjal és az energetikai Prometheus-díjjal ismerték el.

Kardos Péter meteorológus és közlekedésmérnök, negyedszázada dolgozik a meteorológia, az éghajlatpolitika és a környezeti fenntarthatóság határterületén. Részt vett az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia előkészítésében, és foglalkozott az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel. Vállalatok számára üvegházhatásúgáz-leltárakat és éghajlati kockázatértékeléseket készített. Vezetőként repülésmeteorológiai szolgáltatások fejlesztését, kutatás-fejlesztési programokat és új előrejelzési módszerek bevezetését irányította. Munkájában a tudományos eredményt a stratégiai tervezéssel és az operatív döntéshozatallal kapcsolja össze, és a komplex műszaki és környezeti kérdésekből szakpolitikai és vállalati döntéseket készít elő. A kötetben az ő kezdeményezésére készült el a légköri nedvesség mérésének hiányáról és a nyári légszárazodásról szóló elemzés.

Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének végzős doktorandusza. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál éghajlati modellezőként dolgozott, majd a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője lett. Részt vett a hazai regionális klímamodellek eredményeinek elemzésében (RCMTéR). A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kritikus infrastruktúrákkal foglalkozó alprojektjében a módszertanért felelt. Kutatási területe a hazai éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási események és ezek társadalmi-gazdasági hatásai. Jelenleg éghajlati attribúciós projektet vezet, amely új elemzési módszereket és hatásmutatókat dolgoz ki, és az eredményeket közérthetően mutatja be a médiának és a nyilvánosságnak. Ismeretterjesztő elemzései, többek között a hőhullámok megyénkénti halálozási hatásáról, a Másfélfok portálon jelennek meg.